A karvezetést 1967-71-ig a Szegedi Tanárképző Főiskolán Kardos Páltól tanulta, majd a budapesti Zeneakadémián Vásárhelyi Zoltán és Párkai István növendékeként 1974-ben szerzett középiskolai énektanári és karvezetői diplomát. A kecskeméti Kodály iskolában 1975-től 1982-ig tanított, gyermekkórussal és ifjúsági vegyeskarral dolgozott. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatója és az ének-zene tanszék nőikarának vezetője 1982-től, a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója 1992-1997 között. 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a zenei előadóművészet kórusvezetői ágában doktori (DLA) fokozatot szerzett. 2009-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tanára, a Bárdos Lajos Leánykar vezetője. Iskolai és felnőtt amatőr kórusaival számos európai fesztiválon és kórusversenyen szerepelt sikerrel. A szegedi Bartók Kórus munkájában 1967–2005-ig énekesként, szólamvezetőként és orgona-kísérőként vett részt. 2006-tól a nőikarrá alakult kórus vezetője. 1980-tól minősítő hangversenyek és nemzetközi versenyek zsűrijének tagja, továbbképzések előadója, karvezetői kurzusok tanára.
A következő műhely vezetője a fesztiválon:
Bárdos Lajos a Kodály Zoltán utáni nemzedék legjelentősebb kórusszerzője, Kodálynak nemcsak tanítványa, hanem zenei nevelési elveinek követője, gyakorlati megvalósítója,
Kodály művészetének szószólója, elemzője. Kórusra írt műveinek jelentős része gyermekkar, azok között is kiemelkedő jelentőségűek a legkisebbek számára komponált művek sorozatai, amelyeknek célja a 6-10 éves korosztály bevezetése a kétszólamú éneklés örömébe.
Repertoár:
A Kicsinyek kórusa
A Négy földrész
Európa peremén
Hellasz .
Hetven kánon
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatóinak énekével szeretném bemutatni ezen apró remekművek ritmikai és dallami invenciójának eredetiségét, gazdagságát, játékos és humoros elemeit, derűjét, lélekemelő nevelő hatását. Az előadást vetített power point bemutató illusztrálja.
