Az 1988-ban első alkalommal a „Vasfüggöny” mögött, Pécsett megrendezett EUROPA CANTAT-on, mint a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának riportere és zenei szerkesztője vettem részt, s a tudósítások, riportok mellett két élő koncertközvetítésem is volt az eseményről – a Michel Piquemal vezényelte Fauré Requiem Pécsi Sportcsarnokban tartott előadásáról és a Makláry József vezette Váci Vox Humana kórus pécsi bazilikai Kodály koncertjének közvetítése –, de az egyik legjelesebb interjúmat a kórusfesztivál nyitókoncertjére Pécsre látogató ifjabb Bartók Bélával készíthettem, aki egyedüliként a magyar sajtóból édesapja hamvai hazahozatalának hátteréről is beszélt nekem. A jubileumi, 10. Europa Cantat előzményei közé tartozott, hogy a Tillai Aurél vezette Pécsi Kamarakórus által rendezett pécsi nemzetközi kamarakórus-fesztiválok sikere kapcsán döntött úgy 1985-ben Marcel Corneloup, az Europa Cantat akkori francia elnöke, hogy Pécsnek lenne érdemes adni a következő jogát. Magam több remek koncertnek is részese lehettem, így a már említett Fauré Requiem mellett Britten Háborús requiemjének Heltay László vezényelte előadását is hallhattam és az akkor 70 éves Leonard Bernstein Chichesteri zsoltárok című művének atelier-, azaz műhelykoncertjét is. (Ezt a francia szót szerintem akkoriban fél Pécs tudta, épp ezek a műhelykoncertek miatt.) De nekem is, akárcsak a pécsiek legtöbbjének még számos „spontán” kóruskoncert és Willi Gohl által vezetett közös éneklés is emlékezetes maradt.
A jövőre immár 19. alkalommal megrendezésre kerülő EUROPA CANTAT-nak ismét Pécs ad otthont, mégpedig 2015. július 24-e és augusztus 2-a között. S hogy mi minden változott, vagy marad változatlan az eltelt 27 év során? Nos, az utóbbiakkal kezdve, most is lesznek majd közös éneklések, melyeket immár a kiváló svájci karnagy fia, Michael Gohl vezényel, most is a műhelyek állnak a fesztivál középpontjában, de talán jóval több lesz az új, fiatalokat megcélzó programkínálat a várhatóan ugyanúgy legalább 3-4 ezer énekest aktívan megmozgató fesztiválon, melynek, miként az Európai Kórusszövetségnek is immáron magyar elnöke van, Móczár Gábor személyében.
A házigazda pécsi kórusélet is erősödött az elmúlt szűk három évtizedben: a Tillai Aurél vezette Pécsi Kamarakórus mellé a kétszeres kórusolimpiai bajnok, Lakner Tamás vezette Bartók Béla Férfikar, valamint a Kertész Attila által vezetett Bartók Leánykar és Mecsek Kórus is több nemzetközi versenysikert maga mögött tudva jelzi a pécsi kóruskultúra egyre növekvő erejét. De a magyar kóruskultúrát is kiváló karnagyok képviselik majd a különböző műhelyekben, többek között Gráf Zsuzsanna, Kollár Éva, Erdei Péter, Kertész Attila, Somos Csaba, Szabó Sipos Máté, hogy csak néhányukat említsük, s a külföldi műhelyvezetők között is megtaláljuk Európa szinte valamennyi jelentős kóruskultúrával rendelkező országának képviselőit.
A 2015-ös EUROPA CANTAT programjában 57 műhelyet (atelier) hirdettek meg, alapvetően 3 különböző nehézségi fokú kategóriába sorolva: a Mindenki számára nyitott, amatőr kategóriát (A jelzéssel), a felkészülten érkező, jó kottaolvasó kategóriát (B jelzéssel) és a beküldött hangfelvétel alapján kiválasztott, előzetesen felkészült énekkarok számára (C jelzéssel). Ezeket egészíti ki a Nemzeti és regionális kórusok számára meghirdetett 4 műhely (D jelzéssel), valamint a
Babazene, Zeneóvoda és Kisiskolás műhely című Különleges programokat tartalmazó 3 műhely, a Felfedező műhelyek, valamint a karnagyok és zeneszerzők számára meghirdetett műhelyek, s szinte mindegyikhez csatlakoznak valamilyen táncos, mozgásos, színpadi, vagy vizuális elemek.
Az „A” jelzésű műhelyek között található két gyermekeknek szánt atelier egyikét Durányik László vezeti, s benne népzenei hagyományokon és gyermekjátékokon alapuló Kodály-műveket tanulhatnak a résztvevők mozgással és tánccal, míg a másik műhelyben Oroszlánkirály címmel „állati zenékkel” tehetik ugyanezt. A nőikarok között zenés Földközi-tengeri utazást tehetnek a résztvevők, spanyol „idegenvezetéssel”, a Vagány hölgyek műhelyében pedig jazzes felrakású örökzöld popdalokat is tanulhatnak, a férfikarok pedig „Éneklő somelier”-kiképzésben részesülhetnek. Az ifjúsági vegyeskarok betekintést nyerhetnek a hagyományos és kortárs afrikai zenébe, valamint a filmzene és a zenélő számítógépek világába is. A felnőtt vegyeskarok kínálatában lesz egy „gasztronómia műhely” is, ételhez-italhoz kapcsolódó dalokkal, de a barokk kórusmuzsika, az operett és musical-klasszikusok, valamint a reneszánsztól a rockig terjedő skálájú slágermuzsika világával is megismerkedhetnek a résztvevők, miként a spirituálékkal is, utóbbiban természetesen amerikai „segédlettel”.
A „B” jelzésű, „félhivatásos” műhelyek gyermekkari kínálatában találunk egyházzenei műhelyt, melyben a résztvevők egy nekik írt művet is előadnak majd, valamint egy az észak-balti népzenei örökséget bemutató műhelyt, míg a leánykarok egyfajta táncos-zenés színház réseseiként kísérletezhetnek a zenével. A nőikarok közül az egyik a Biblia földjének zenei világába visz el „Arany Jeruzsálem” címmel, míg egy másik a Zsoltárok könyvét mutatja a különböző korok szerzőinek zenéin keresztül, a harmadik pedig a természet titkainak és rejtélyeinek zenei ábrázolását osztja meg résztvevőivel, például kortárs balti-szerzők művein keresztül. Az ifjúsági vegyeskarok egyik kreatív műhelyét (B7) az a Jonathan Rathbone vezeti, aki csaknem egy évtizedig volt a világhírű Swingle Singers énekegyüttes vezetője és számtalan vokális feldolgozás szülőatyja.
Egy másik kreatív műhely karakterét és lényegét már címe is tökéletesen visszaadja: „Benned van a ritmus! - Használd a tested és a hangod!” Az egyik legkülönlegesebb műhely (B9) a szlovén Karmina Šilec nevéhez és vezetéséhez kötődik: a CHOREGIE (a német kórus és rendezés szavak összevonásából) egy progresszív és újító kórusműfajt képvisel, melyben a mozgás, a hang-felfedezés, a szobrászat, a képzelőerő és a rituálék is fontos helyet kapnak, melyek a „vokális színház” és a multimédiás események irányába viszik el a kóruséneklést.
A B10-es műhelyben egy fiatal német zeneszerző, Martin Völlinger dzsessz zenekar és szaxofon által kísért Latin Jazz miséjét tanulhatják meg az érdeklődők, Oskar Egle osztrák karnagy vezetésével. A „B” jelzésű műhelyek legnagyobbika az összesen 14 atelier-t tartalmazó vegyeskari műhely, melyben Szabó Soma, a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar és a Banchieri Énekegyüttes vezetője a „Gyökerektől a gyümölcsig – A népzene múltja és jövője” című műhelyt vezeti. (B11)
Egy másik műhelyben a szerb és görög középkori liturgikus zenébe vezetik el a résztvevőket (B12), míg egy másikban Flandriától Velencéig tehetünk utazást a reneszánsz madrigálok világában, a kiváló olasz régi zenei karnagy és kutató, Dario Tabbia vezetésével (B13).
A „B14” jelű műhelyben a horvát Tomislav Fačini két mester és tanítvány párost állít egymás mellé:
Joseph Haydnt és a Pécsett 36 évig tevékenykedő Johann Georg Licklt, valamint Antonio Salierit és Liszt Ferencet, s a tervek szerint az ő műveiknek részleteiből „egy új kórusmise” születik majd.
A B15-ös műhelyben két romantikus ritkaság kerül egymás mellé szimfonikus zenekari kísérettel:
Dvořák Cseh parasztok himnusza című, hazáján kívül szinte ismeretlen műve és Brahms Hölderlin versére komponált, A végzet dala (Schiksalslied) című, sajnos szintén ritkán hallható remeke, melyet a Pannon Filharmonikusok idei évadjukban a Német rekviem társaságában tűztek műsorra. A műhelyt Johannes Hiemetsberger, a világhírű Webern Kamarakórus karnagya vezeti.
A B16-os műhelyben Alekszej Petrov vezetésével Rachmanyinov Éjszakai virrasztásának és az orosz ortodox kórusmuzsika nálunk kevéssé ismert műveinek részleteit hallhatjuk majd.
A B17-es műhely két kimagasló 20. századi zeneszerzőt mutat be: Bartók Béla kórusmuzsikáját a kiváló pécsi karnagy, Kertész Attila ismerteti meg a műhely résztvevőivel, míg a szerb Sztevan Mokranjac (1856-1914) utóromantikus hangvételt is felmutató, de az ortodox szláv zenei tradíciókra is visszatekintő kórusmuzsikáját Bojan Suđić, az RTV Szerb Szimfonikus Zenekar és Kórus vezetőkarnagya mutatja be a műhely résztvevőinek és zárókoncertjük közönségének.
A B18-as műhely résztvevői a szlovén barokk Jacobus Handl Gallus és mai, kortárs követőinek kóruszenéjébe nyerhetnek betekintést, míg a B19-eséi pedig az északi, skandináv szerzőkébe.
Különleges műsorú műhely a B20-as, melyben Grotescus Musicus címmel, a zenetörténet groteszk, abszurd, sőt néha nevetségesnek ható kórusműveiből válogat Szabó Sipos Máté, az Operaház karvezetője és a szabadúszó német karnagy, Hans-Joachim Lustig.
A B21-es műhelyben egy kortárs német zeneszerző, Wolfram Buchenberg Isten dicsőségét hirdető
(Missa ad maiorem Dei gloriam), bigband kíséretes miséjét tanítja be Matthias Beckert, míg a zenetörténet erotikus dalaiból válogató B22-es műhelyt a svájci Dominique Tille vezeti.
A B 23-as műhelyben az 1985-97 között a King’s Singers tenorjaként ismertté lett, azóta pedig főként zeneszerzőként jegyzett, Bob Chilcott 2013-ban komponált Öt nap, amely megváltoztatta a világot (Five Days That Changed The World) című, az Európai Kórus Szövetség – Europa Cantat 400 fős összkara által Worcesterben ősbemutatóként előadott művét tanítja be a résztvevőknek. A Charles Bennett szövegére megzenésített öt nap: 1455.03.29: a nyomtatás feltalálása; 1834.08.01: a rabszolgaság eltörlése; 1903.12.14: az első motoros repülés; 1928.09.28: a penicillin felfedezése; 1961.04.12: az első ember a világűrben.
A B24-es műhelyben az Amerika Cantat kórusfesztivállal együttműködve a latin szenvedély részesei lehetnek a résztvevők, akik a dél-amerikai országok, Argentína, Brazília és mások népzenei ihletésű zenei világával ismerkedhetnek majd Virginia Bono argentin karnagy vezetésével.
A „C” jelzésű – hanganyag alapján kiválasztott, előzetesen felkészült énekkarok számára kiírt – műhelyekben különleges, főként 20. századi és mai ritkaságok, vagy újrafelfedezésre érdemes klasszikus értékek hangzanak fel. Így például a C1-es gyermekkari műhelyben Benjamin Britten (1913-1976) A kis kéményseprő című, 1949-ben komponált varázslatos gyermekoperáját egy norvég-holland zenei rendező és karnagy páros tanítja be. A C2-esben pedig méltán világhírű kortárs zeneszerzőnk, Orbán György (1947-) 1991-ben komponált 6. miséjét az a Gráf Zsuzsanna vezette Angelica Leánykar mutatja be, amelynek e népszerű, a barokk hagyományoktól Orffig, vagy épp a francia sanzonokig terjedő zenei világú mű íródott. A C3-as nőikari műhely középpontjában másik nemzetközileg is kimagasló komponistánk, Kocsár Miklós (1933-) Nagy László verseire írott „Szerelem emléke” című 3 részes kórusciklusa áll, a műhelyvezető Szirányi Borbála emellett romantikus német szerzők műveit is elvezényli majd. A C4-es férfikari műhely az észt Hirvo Surva vezetésével a hagyományos és új zene stílusainak bemutatását tűzte ki céljául, s Vajda János egyik kifejezetten számukra írt új művét is előadják majd.
Nekünk, pécsieknek nagyon kedves műhely a C5-ös, mert ebben Kodály Zoltán Missa brevis című művét tanulhatják meg a résztvevők, s ennek az orgonakíséretes változatát nyilvános körülmények között Pécsett szólaltatták meg ősbemutatóként, épp 70 éve, 1945 szeptemberében, az operaház ruhatárában Vorosilov marsall jelenlétében történt nem hivatalos bemutatót követően. Az előadás különlegességét az adta, hogy az akkor Pécsett tartózkodó és a magyar zenei nevelés modelljét – a relatív szolmizáció révén is világszerte ismertté lett Kodály-módszert – itt meghirdető Kodály Zoltán is meghallgatta a Mayer Ferenc vezette Pécsi Székesegyházi Fiúkórust, és meg volt elégedve az abszolút szolmizációs módszerrel felkészített és éneklő kórus produkciójával. A 2010-es Pécs Cantat alkalmával pedig Kodály Zoltánné Péczely Sarolta nyilatkozott úgy a jelen sorok írójának adott rádióinterjúban, hogy nagy örömmel venné, ha a Missa brevis is elfoglalná méltó helyét a hazai és nemzetközi koncertéletben, a másik két nagy oratórikus Kodály-mű, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum mellett. Ennek most az is alapját adja, hogy a 2015-ös pécsi EUROPA CANTAT-on egy a Kodály művek előadásában is a legkiválóbbak között jegyzett szakember, a Liszt Ferenc Zeneakadémia karvezetés professzora, a Magyar Rádiókórus, a Debreceni Kodály Kórus és az új Liszt Ferenc Kamarakórus karnagya, valamint a kecskeméti Kodály Intézet alapító igazgatója, Erdei Péter vezeti majd a Missa brevis műhelyt.
Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik a C6-os műhely, melyben két kiváló 20. századi zeneszerző, Leonard Bernstein(1918-1990) és Farkas Ferenc(1905-2000) műveit vezényli majd Somos Csaba és Philippe Forget. Az 1988-as pécsi EUROPA CANTAT-on az akkor 70 éves Bernsteintől az 1965-ben komponált Chichesteri zsoltárok hangzott el, míg a 2015-ös pécsi EUROPA CANTAT-on az 1971-ben, a Kennedy Center megnyitására komponált Mise, melyhez a különleges hangszerelés mellett – melyben a nagy számú ütők mellett az akkoriban megjelent Moog szintetizátor is helyet kapott – zs ősbemutatón táncprodukció is kapcsolódott, s mindez Bernstein zenéjének melódikusságával az akkori hippi mozgalom stílusához közelítette az előadást. Farkas Ferenctől az 1959-ben Janus Pannonius pécsi püspökké avatásának 500. évfordulójára komponált Cantus Pannonius hangzik majd fel, mely a nagy humanista pécsi költő öt költeményét ülteti át a zene nyelvére, a szerzőt mindig is jellemző klasszikus és magyar hagyományokra építő, nemes ízléssel kidolgozott, választékos hangvételével.
Az egyházzene különleges 20. századi és kortárs imáit tűzi műsorára a C7-es műhelyben Kollár Éva, a budapesti Monteverdi Kórus alapító karnagya, aki többek között olyan meghatározó 20. századi kóruskomponisták imáit tanítja majd be, mint a lengyel Górecki, a német Hindemith, a belga Vic Nees, az észt Arvo Pärt, a francia Poulenc és a brit John Tavener műveit, de a kortárs magyar szerzők, így Csemiczky Miklós, Orbán György és Gyöngyösi Levente művei is terítékre kerülnek.
„Ritmus. Energia. Optimizmus.” Ezt a címet viseli a C8-as műhely, melyet az a Robert Sund vezet, aki nemcsak a svéd, de az európai kórusmozgalomban is épp ezzel az őt is jellemző három karaktervonással tűnik ki, s ahogy a 2010-es Pécs Cantat közös éneklésein, vagy egy korábbi Bordalfesztiválon az Uppsalai Férfikarral is ez jellemezte működését, biztosak lehetünk benne, hogy a mostani műhely különböző kortárs zenei stílusú műveiben is mozgósító erejű egyénisége átárad majd a résztvevőkre.
S ezzel elérkeztünk a különleges, mondhatni crossover, azaz a különböző zenei stílusok és műfajok közötti átjárást a kórusmuzsika terén megvalósító műhelyekhez, melyek közül azért már korábban is találhattunk egyet-egyet a 2015-ös EUROPA CANTAT kínálatában. A C9-es „Cool Notes – jazz, pop, ritmus és improvizáció” címet viselő műhelyben Thierry Lalo, a francia Les Voices Messengers együttes vezetője és a holland jazz-zongora tanár, Johan Rooze pop és jazz sztenderdeket és saját feldolgozásokat tanítanak be, triókísérettel. Az énekegyüttesek kategóriájában a finn Rajaton énekegyüttes két műhelyben is elvállalta a Mesterkurzus keretében való tanítást: a C10-esben jazz repertoárral, a C11-esben népzeneivel.
A C12-es műhelyben a szokatlan összetételű – egy szoprán, három tenor és egy-egy bariton és basszus felállású – német Singer Pur szextett tart mesterkurzust 3-12 tagú, karnagy nélküli énekegyütteseknek, akiktől saját repertoárjukból kérve ízelítőt nyújtanak át segítséget tagjaik.
Szóljunk végezetül a nemzeti és regionális ifjúsági kórusok számára kiírt, „D” jelzésű műhelyekről, melyek közül az elsőben a német Georg Grün vezetésével nem kisebb művet tanulhatnak be a résztvevők, mint a zenetörténet egyik, legnagyobb remekét, Bach h-moll miséjét.
A D2-es műhelyben kétkórusos mesterműveket tanít be a Capella Amsterdam művészeti vezetője, Daniel Reuss, aki többek között a svájci Frank Martin: Kétkórusos miséjét, a francia Poulenc „Figure Humaine” című művét és a német Brahms „Fest- und Gedenksprüche” című művét tűzte a műhely műsorára.
Igazi különleges csemegéket ígér a D3-as műhely, melyben az amerikai Brady Allred vezetésével többek között hangszeres művekből készített kórusátiratokat és feldolgozásokat is tanulhatnak majd a résztvevők, így például Samuel Barber, Gustav Mahler és Hugo Wolf alkotásait.
A szintén Allred vezette D4-es műhelyben pedig „Shakespeare a zenében” címmel a nagy angol drámaíró és költő művei által ihletett zeneműveket tanulhatnak meg a résztvevők, akik Gyöngyösi Levente az EUROPA CANTAT-ra írt új művét is előadják majd.
Az EUROPA CANTAT gerincét kitevő műhelyek bemutatásával persze még közel sem ér véget a rendkívül gazdag programkínálat, hiszen a már említett babazene és zeneóvoda mellett lesznek felfedező műhelyek, valamint karnagyok és zeneszerzők, valamint programszervezők számára meghirdetett műhelyek, s természetesen ne feledkezzünk meg a minden Europa Cantaton, így az 1988-as pécsi után a 2015-ös újabb pécsi EUROPA CANTAT-on is a nagyközönség számára is nagyon emlékezetes közös éneklésekről sem, melyek a tíz napos rendezvénysorozat savát-borsát jelentik.
Mert, ahogy az esemény igazán találó angol-magyar szójátékú szlogenje kettős értelemben is hirdeti: Magyarország az éneklésért – Éhes az éneklésre! Úgy legyen!
Kovács Attila
Amtmann Prosper- és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő
Fotók: Internet
